|
Franz Joseph Haydn (1732-1809)
Szerkesztő 2005.03.21. 21:22
 valószínûleg 1732. március 31-én született Rohrau városában (Alsó-Ausztria). Osztrák zeneszerzõ. 1740-tõl a bécsi Stephansdom Georg Reutter vezette fiúkórusának tagja. Mutálása után egy ideig kísérõ N. Porpora énekóráin, ahol ugyan szolgaként kezelték, de zeneszerzés oktatásban részesült. Egyházi müveket, zongoradarabokat, kisebb kamaramüveket és egy (elveszett) Der krumme Teufel (1752) c. operát komponált.
Franz Joseph Haydn
1759-ben Fürnberg báró megszerezte számára Morzin gróf lukaveci magánzenekarának zeneigazgatõi állását. 1759-ben itt írta Haydn elsõ, D-dúr szimfániáját (Hob. I:1). 1761-ben a gróf feloszlatta házi zenekarát, Haydnt Esterházy Pál Antal herceg másodkarmesternek szerzõdtette (Gr. J. Werner mellé) Kismartonba (Eisenstadt), 16 tagú zenekarához, amely késõbb, Miklós herceg idején 30 tagúra nõtt (az énekeseket nem számitva). 1766-ban meghalt Werner, és Haydn lett az elsõ karmester. 1769-ben a zenekar a Fertõ-tó közelében lévõ eszterházi kastélyba települt. 1790-ben meghalt Miklós herceg, s fia, Antal feloszlatta az együttest, de Haydnnak meghagyta karmesteri rangját és évi nyugdíjat biztosított. Ekkor Haydn Bécsbe költözött.
Minthogy a herceg készségesen szabadságolta, végül engedett az ismételt londoni meghívásoknak: J. P. Salomon hegedûmûvésznek, aki Londonban bérleti hangversenyeket rendezett, sikerült rábeszélnie és azonnal magával is vinnie Londonba (1790. december 15.). Haydn óriási ünneplésben részesült, a londoni hangversenymûsorokon az õ müvei uralkodtak. Szülõhazájában is tisztelettel halmozták el. Salomon ismételt rábeszélésére 1794-ben másodszor is Londonba utazott, ahol két hangversenyévadot töltött el. A 12 londoni szimfóniával Haydn mûvészi fejlõdésének csúcsára ért. 65 éves korában angol szõvegek nyomán megírta Die Schöpfung (A teremtés') és Die Jahreszeiten ('Az évszakok') c. oratóriumait (J. Milton ill. J. Thomson költeményeire, G. van Swieten fordításában), két legterjedelmesebb mûvét. A teremtést 1798. április 29-én és 30-án, Az évszakokat 1801. április 24-én mutatták be (Schwarzenberg herceg bécsi palotájában). A teremtés elsõ nyilvános elõadása 1799. március 19-én volt. Ebbõl az idõbõl származik hat ünnepi miséje is: Pauken-, Heilig-, Nelson-, Theresien-, Schõpfungs- és a Harmoniemesse.
Néhány nappal a franciák bécsi bevonulása után halt meg (1809. május 31.). 1820-ban került végsõ nyughelyére a kismartoni Bergkirchében.
A fiatal Haydn jól ismerte a bécsi preklasszikus mesterek mûvészetét, valamint a korabeli mannheimi és olasz zeneszerzõk müveit. Késõbb C. Ph. E. Bach gáláns stílusának hatása alá került; az ötvenéves Haydn azután a klasszikus tökély megfontolt egyensúlyára törekedett. Sem a kifejezés-karakterek gyors váltakozása a témaalkotás legszûkebb keretein belül, sem a menüett bevezetése a szimfóniába nem Haydn találmánya. A zenekari hangszerek kezelésében bekövetkezõ fordulat, a fúvósok önállõ szerepe a témaalkotásban szintén megindult már Haydn elõtt, elsõsorban Glucknál. De Haydnnál, az az új hangszeres stílus elsõ nagymesterénél váltak jellegzetessé a bécsi klasszzikus zene ismertetõjegyei, fõleg a szimfónia és vonósnégyes területén.
Haydn mûveinek száma rendkivül magas, de a következõ áttekintésben felsorolt darabok némelyike ma már nem lelhetõ fel. Nem kevesebb, mint 106 szimfóniát irt, az elsõkben a vonószenekaron kívül csak 2 oboa és 2 kürt, némelyik nagy angol szimfóniában viszont vonószkar, 2 fuvola, 2 oboa, 2 klarinét, 2 fagott 2 kürt, 2 trombita és üstdob szerepel.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
