Leonardo da Vinci

Biztosan sokan ismeritek Leonardo da Vinci nevét. Egyszemélyben festõ, szobrász és feltaláló volt, mûvei még ma is ezreket gyönyörködtetnek. Talán láttál is már reprodukciókat ké-peirõl. Általában azt szokták mondani, hogy Leonardo egy zseni. Az biztos, hogy egyike volt a legnagyobb géniuszoknak: nem csak magasztos, felülmúlhatatlan festmények festõje volt, hanem zseni mindenben, amibe akár mint mûvész, akár mint tudós fogott bele.
1452-ben született a toscanai Anchianóban Piero da Vinci közjegyzõ fiaként. Már gyerekkorában érdeklõdött mindenféle természeti és mûvészi megnyilatkozás iránt, és ez az érdeklõdés egész életén végigkísérte. Mindezt kivételes szobrászi és festõi ügyességgel egészítette ki. Korának szokásai szerint Andrea del Verocchio, a híres fi-renzei festõ mûhelyébe küldték mûvészetet ta-nulni. Mûvészi tehetsége olyan egyértelmû volt, hogy már 1478-ban megkapta a megbízást élete elsõ munkájára. Hírneve elterjedt szülõföldjének, Toscanának a határain túl is, és néhány év múlva elhagyta Firenzét, hogy Milánóba költözzön Ludovico Sforza udvarába. Polihisztor életet élt: egyben volt festõ, szobrász, építész, mérnök, természettudós, feltaláló, zenész és író. Leonardo a reneszánsz ideálja a "homo universalis" - a mindenhez értõ ember - megtestesítõje. A mûvé-szet és a tudomány szinte minden területén kuta-tott és alkotott. Számos találmánya volt (pl.: ejtõ-ernyõ). Ügyes mérnök volt: tudott erõdöket, ágyúkat, mozsárágyúkat készíteni, csatornákat és hordozható hidakat is tervezett. Mindig olyan dolgokat próbált megalkotni, amelyek továbbfej-lesztették a tudását. Nagyon sok olyan találmá-nya megelõzte korát.
Mint festõ, a legtisztábban valósította meg az itáliai késõ reneszánsz szépségideálját. Megle-het, hogy Leonardo da Vinci a világ legtehetsé-gesebb embere volt, de ránk maradt mûveinek száma viszonylag kevés. Például építészként is nagy hírnévnek örvendett, de valójában soha egyetlen épületet sem emelt. Sõt, egyetlen szobra sem maradt fent. Az utókorra csak rajzai, néhány pompás festménye (kevesebb, mint húsz) és váz-latfüzetei maradtak, de ezek mind bámulatra mél-tó tehetségérõl tanúskodnak.
Leghíresebb képei "Az utolsó vacsora", a "Szik-ás Madonna", a "Mona Lisa" és a "Szent Anna harmadmagával".
"Az utolsó vacsorát" és a "Sziklás Madonnát" a Santa Maria delle Grazie kolostorban festette, Milánóban. Milánó hercegének bukása után, 1501-ben festette meg a "Mona Lisát", a titokzatos és édes mosoly asszonyát.
1519-ben halt meg Franciaországban. Az azóta eltelt évszázadok sem fakították meg e nagyszerû polihisztor nevét, és hírnevét sem. Ha a világ általában vett legkiemelkedõbb alakjait kellene sorba rakni, biztos, hogy Leonardo neve elõkelõ helyen szerepelne a listán.