magyar fizikus, szül. Szimõn 1800 jan.11.
megh. Gyõrött 1895. dec.13.

Gimnáziumi tanulmányait Nagyszombatban és Pozsonyban végezte. Pannonhalmán 1817-ben belépett a Szent Benedek-rendbe . Gyõrött a gimnáziumban, majd a bencés líceumban tanított. Tanári pályáját 1831-tõl kezdve Pozsonyban folytatta, majd 1840-ben elfoglalta a pesti egyetem fizika tanszékét, és itt dolgozott 38 éven át. Már 1850-ben megjelent elsõ fizika tankönyve: a Természettan elemei. Ennek sajnos csak elsõ része készült el teljes terjedelemben: A súlyos testek természettana. További része lett volna a Hõtan, mely egy 66 oldalas kéziratban õrzõdött meg Pannonhalmán, a Fõapátsági Könyvtárban. Ezt a kéziratot 1990-ben kiadta a Mûszaki Könyvkiadó, Hõtan címmel (részlet a kéziratból).
1858-ban a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjává választotta, anélkül, hogy elõbb levelezõ tag lett volna. 1863-ban rektor az egyetemen. Munkásságáért királyi tanácsosi címet és vaskorona-rendet is kap. Nyugalomba vonulása után élete utolsó éveire Gyõrbe vonul vissza.

Gyakorlati jellegû találmányai is jelentõsek:szódavízgyártó gépet, osztógépet, optikai rácsokat is készített. Legnagyobb eredményeit azonban az elektromosság terén éri el. Oersted, Ampère és Schweigger találmányait megismerve különös érdeklõdéssel fordul az elektromagnetizmus felé. E téren két nagy felfedezése: az elektromágneses forgások és a dinamó-elv. Három ilyen forgó szerkezet leírását adta: az elsõben a galvánáram vezetése szilárd helyzetû és az elektromágnes forog, a másodikban az elektromágnes áll szilárdan és az áramvezetõ forog körülötte, a harmadikban a multiplikátor drótját is elektromágnessel helyettesítette.
1829-ben megalkotta a világ elsõ gyakorlatban is mûködõ villanymotorját, ahogy õ nevezte: a

"villamdelejes forgonyt".

A dinamo-elektromos gép eszméjével hat esztendõvel megelõzte Siemenset, de kutatási eredményeit nem közölte a tudományos világgal, ezért a gép feltalálása Siemens nevéhez fûzõdik. (1867) Jedlik készüléke sajátkezû használati utasításával együtt a Pannonhalmi Fõapátság Könyvtárában található.

Az 1873-as bécsi világkiállításon kiállították "csöves villamszedõjét", s a nemzetközi zsüri haladási éremmel tüntette ki.

Ne feledkezzünk meg nyelvújító tevékenységérõl sem: neki tulajdoníthatók pl. a következõ szavaink: dugattyú, eredõ, huzal, nyomaték, térfogat, valamint a halmazállapot és a hullámelhajlás kifejezések. Érdekességként megemlíthetjük azóta már feledésbe merült nyelvi leleményeit is: az ion helyett: meneny, az anion es kation helyett bemeneny illetve kimeneny.