A NASA űrszondájának akkor veszett nyoma, amikor 1999-ben megpróbált leszállni a Mars déli sarkvidékére. Michael Malin és kutatócsoportja újra átvizsgálta a bolygó körül keringő Mars Global Surveyor 1999 – 2000-ben készült felvételeit, és ezek között árakadtak az űrjármű feltételezett roncsaira.

Michael Malin elnöke és főkutatója annak a Malin Space Science System vállalkozásnak, amely a Mars Global Surveyor fedélzetén működő kamerát működteti. Az űrhajó a közeljövőben fejlettebb eljárással újabb felvételeket készít majd a kérdéses területről, az új felvételek felbontása már elérheti a 0,5 méter/pixelt is – jelentette a Sky and Telescope csillagászati és űrkutatási folyóirat internetes honlapja.

A 165 millió dolláros költséggel előállított Polar Lander-nek 1999. december 3-án kellett volna leszállnia a Marson, de röviddel a tervezett leszállás előtt megszakadt vele az összeköttetés. Az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA úgy vélte, hogy a hajtóművek egyike idő előtt leállt, és az űrszonda 40 méteres magasságból lezuhanhatott.

A baleset újabb csapás volt a NASA számára, miután három hónappal korábban a szonda "testvére", a Mars Climate Orbiter feltehetően röviddel a bolygó körüli pályájára történő belépése előtt elégett. A szakértői jelentések szerint az űrszonda meghibásodását emberi mulasztás okozta, méghozzá mértékegység probléma. A küldetés kutatócsoportjai között ugyanis volt egy olyan, amely metrikus rendszert használt, míg a többiek angolszász mértékegységekben számoltak.

A felvételeken, amelyeken Malin és kutatócsoportja most rábukkant a Mars Polar Landerre, egy apró folt látszik, ami arra utalhat, hogy a szonda a zuhanás után is többé kevésbé ép, sértetlen maradt.

A Spirit landolási helye

A Mars Global Surveyor egyébként számos emlékezetes felvételt készített a 2004. januárjában landolt Spirit és Opportunity leszállási helyéről is.