A csontokat még februárban találták meg, egy Millének nevezett régészeti lelőhelyen. Ez Etiópia Afar nevezetű régiójában található. A csontok korát a szakértők 3,8-4 millió évesre becsülik – nyilatkozta Bruce Latimer, a Cleveland Museum of Natural History igazgatója.

A maradványok közé tartozik egy teljes sípcsont (a láb alsó részéből), továbbá egyes részek a combcsontból, a bordákból, a gerincoszlopból, a kulcscsontból, a medencéből és a lapockacsontból. Ugyancsak található a leletek között egy bokacsont, amely a sípcsonttal együtt éppen azt bizonyítja, hogy a négymillió évvel ezelőtt élő lény felegyenesedve járt. Minderről is Latimer számolt be, aki az amerikai-etióp kutatócsoport egyik vezetője.

„Most azt mondhatjuk, hogy ez volt a világon a legősibb lény, amelyik két lábon járt” – mondta Latimer, hozzátéve: „ami többek között a mai embert emberré teszi, az éppen a két lábon való járás”. Ez a lelet a tudósok szerint éppen abban segítheti tovább őket, hogy miként alakult ki a felegyenesedett járás.

A bejelentés különlegessége, hogy a megtalált maradványokat eddig más kutatócsoport nem láthatta, és tudományos lap sem közölt cikket a mostani felfedezésről – jegyzi meg a BBC.

Ugyanakkor egyes szakértők szerint azért jelentős a mostani lelet, mert a megtalált csontok következtetni engednek a teljes csontvázra, és az ősi hominida járását tényleg vizsgálni lehet ezáltal.

A hominidák közé ma már csak egyetlen faj tartozik, az ember. Korábban azonban a főemlősök családján belüli hominidák között akár több ág is létezhetett egyszerre, és ezen ágak közül az egyik vezetett a ma élő Homo sapiens sapienshez.

Forrás: National Geographic