Emlősöknél a méhen belüli szexuális fejlődés egy bizonyos pontig együtt halad a két nem esetén, azaz a hímek és nőstények külső és belső nemi szervei ugyanazokból a kiinduló struktúrákból alakulnak ki.

Az Y kromoszómával rendelkező hímeknél az SRY nevű gén az embrionális fejlődés egy adott pontján működésbe lép, és a közös telepen férfi nemi szervekké való fejlődését segíti elő. Ennek hiányában a női nemi szervek alakulnak ki.

Az Osaka Egyetem kutatói Masaru Okabe vezetésével hím és nőstény egérembriók sejtjeit elegyítették egymással, úgynevezett kimérákat hozva létre, melyek sejtjeinek egy része XY, másik része XX nemi kromoszómákat tartalmazott. Ily módon az egerek heréiben előfordultak XX-es, azaz női ivarsejtek is.

A kutatók kiinduló hipotézise az volt, hogy ezek a petesejt-kezdemények a környező hím nemi hormonok hatására elveszítik nőies jellegüket. Az esetek legnagyobb részében ez a hipotézis beigazolódott, a sejtek zöme a spermiumfejlődés stációin ment keresztül.

Akadtak azonban olyan petesejtek is, melyek női típusú érést mutattak, olyannyira, hogy alkalmasak voltak arra, hogy hímivarsejttel egyesüljenek, ám ebből nem keletkezett életképes embrió.

Bár huszonöt évvel ezelőtt egy kutatás említette, hogy előfordul petesejt-fejlődés herében, ott csupán alaktani jellegzetességek alapján vontak le következtetéseket. A mostani vizsgálat az első, amely genetikai módszerekkel igazolta a jelenséget. A soron következő kísérletek célja, hogy eldöntsék, egészen pontosan mi dönti el, hogy egy XX kromoszómákkal rendelkező ivarsejt a herében mely irányba fejlődik.