Szenzációs felfedezés a Szaturnusz apró holdján
Szerkesztő 2005.03.18. 15:16
A Szaturnusz körül tavaly nyár óta keringõ Cassini amerikai űrszonda kimutatta, hogy a gyűrűsbolygó apró Enceladus holdja jelenős légkörrel rendelkezik - jelentette be szerda este a kaliforniai földi irányítóközpont. A kérdés most az, hogy a parányi méretű hold körül hogyan alakulhatott ki atmoszféra?
A Cassini az elmúlt egy hónap alatt kétszer közelítette meg az Enceladust, miközben fényképezte az égitestet és magnetométerével méréseket végzett.
A szonda először február 17-én került közel a rendkívül fényes holdhoz, akkor 1167 kilométer távolságban repült el tőle. Műszerei a mágneses mező elhajlását mutatták ki, amit a második, március 9-ei, 500 kilométerre történő megközelítés során nyert adatok szintén megerősítettek.
A Földre küldött adatok alapján a szakérők arra következtettek, hogy a holdnak sűrű atmoszférája van. Ez tudományos szempontból azért érdekes, mert a csupán 500 kilométeres átmérõjű Enceladusnak elvileg nem lehet akkora gravitációs ereje, hogy ilyen vastagságú légkört meg tudjon tartani. A kérdés tehát az, hogy minek köszönheti az Enceladus, hogy nem tud megszökni légköre.
A legvalószínűbb magyarázat, hogy a légköri gázoknak folyamatos, nagy dózisú utánpótlása van. A gázok származhatnak vulkáni tevékenységből vagy gejzirekből, illetve felszíni vagy felszín alatti gázkitörésekből. Ha valóban vulkánkitörésekről van szó, akkor az Enceladus a harmadik ismert hold a Naprendszerben, amelyen aktív vulkáni tevékenység zajlik. Korábban vulkánkitöréseket a Jupiter Io és a Neptunusz Triton holdján figyeltek meg.
|
Törésvonalak és becsapódási kráterek az Enceladus felszínén
| A Voyager űrszonda 1981-ben 90 ezer kilométer távolságra repült el az Enceladus mellett, és abból a távolságból nem érzékelt a légkör jelenlétére utaló nyomokat.
A felfedezéssel a Szaturnusznak jelenleg két olyan holdjáról van tudomásunk, amely jelentős sűrűségű légkörrel veszi magát körül. A másik hold a Titán, amely 5150 kilométeres átmérõjével a gyűrűs bolygó legnagyobb holdja. Erre az égitestre már ember alkotta szerkezet is leszállt. Az európai fejlesztésű Huygens szonda karácsonykor vált le az õt a Szaturnusz rendszerébe szállító Cassinirõl, majd január 14-én épségben elérte a Titán felszínét.
|
Az Enceladus szabdalt felszíne
| A jórészt fagyott vízből álló Enceladus a Naprendszer egyik legfényesebb égiteste, fényvisszaverő-képessége eléri a 90 százalékot.
|