Halak
Joules Verne 2005.03.08. 16:08
A halak rendszerezése még viszonylag könnyű, bár akit nem érdekel igazán az nem fogja tudni megtanulni. Itt egy kis segítséga halak rendszerezésével kapcsonlatban
Tudjuk hogy, a halak a gerincesek ágazatának utolsó osztálya, pontos meghatározásuk így szól: Kettős érrendszerű gerincesek, vérük hideg. Azt mindenki tudja, hogy a halak a gerincesek törzsébe tartoznak és egy osztályt képeznek. Itt azomban szét válnak 3 különböző alosztályra:
-körszájúak alosztálya: erről az alosztályról még keveset tudok, de jellegzetes példány: a dunai ingola
-porcoshalak alosztálya: Ide tartozik a szájtátó halak rendje, állkapcsuk összeforrt, mozgatható gyűrűt képez, számos kopoltyú nyílásuk van. Ehhez a rendhez csak egy család tartozik. jellegzetes példány: az orsóhal, a cápafélék rendje, kopoltyújuk a szájtátó halakéhoz hasonlít, de alsó állkapcsuk mozgatható, az alosztályban ez a legfontosabb rend, két család tartozik hozzá, jellegzetes példány: a rája és a cápa, és végül a tokfélék rendje, egyetlen kopoltyúnyílásukat redő takarja, ehhez a rendhez négy nem tartozik, jellegzetes példány: a kecsege.
-csontoshalak alosztály: ehhez a csoporthoz hat rend tartozik. Előszöris a tüskésszárnyúak rendje, felső állkapcsuk teljesen kifejlett, kopoltyújuk fésű alakú. A tüskésszárnyúak rendjéhez tizenöt család tartozik, vagyis az ismert halfélék 3/4-ed része. Jellegzetes a közönséges sügér. Másodszor a hasúszók rendje, a hasúszóknak a has alatt, a melluszonyaik mögött hasuszonyaik vannak, amelyek nem tapadnak a vállcsonthoz. Ez a rend öt csalágraoszlik. Az édesvízi halak nagy része ide tartozik. Jellegzetes példány: a ponty és a csuka. Harmadszor a karúszók rendje, hasuszonyaik a melluszonyok alatt vannak és közvetlenül a vállcsonthoz tapadnak. Ez a rend négy családra oszlik, jellegzetes példány a sima lepényhal, a rombuszhal, a félszegúszó stb.. . Negyedszer az uszonynélkülik rendje, testük hosszú, hasuszonyaik nincsenek, bőrük vastag, többnyire sikamlós, ehhez a rendhez egyetlen család tartozik. Jellegzetes példány: az angolna és a sajgatóhal. Ötödször a bojtkopoltyúsok rendje, teljes fogazatuk van, és állkapcsuk szabadon mozog, kopoltyújuk a kopoltyúív mentén kis pamacsokban, párosával van elhelyezve. Ehhez a rendhez csak egy család tartozik. jellegzetes példány az isikóca és a szárnyas lovacska. Hatodszor a forrt állkapcsúak rendje, állkapocscsontjuk mereven hozzá van rögzítve a rágószervet képő maxilla(állkapocs, latinul) oldalához; a szájpadlásív varrattal illeszkedik be a koponyába, ennek folytán merev. Ennek a rendnek nincsenek valódi hasuszonyai. Jellegzetes példányok: a nyúlfejű gömbhal és a holdhal.
Na srácok, remélem tudjátok alkalmazni ezt az információt
|